Kerecsend - Elhelyezkedése, rövid története
www.mamboteam.com
Kerecsend Advertisement
Kezdőlap arrow A település arrow Elhelyezkedése, rövid története
2017. december 18.
 
 
Elhelyezkedése, rövid története Nyomtatás E-mail
2017. január 20.

Kerecsend Egertől 13 km-re délre a Mátra és a Bükk lábánál fekszik a 3-as és a 25. számú főközlekedési utak kereszteződésében. A legközelebbi vasútállomások a Budapest-Miskolc vasútvonalon Füzesabony, a Füzesabony - Putnok vasútvonalon Eger. A községből minden irányba jó autóbusz-közlekedés alakult ki. A falut a Laskó-patak szeli ketté. Közigazgatási területe: 2.458 hektár, határai: északon Demjén, keleten Eger, Andornaktálya, Maklár, délen Füzesabony, nyugaton Kápolna, Feldebrő és Kál.

A falu az egri püspökség birtokai közül egyike a legrégebbieknek, 2011-ben ünnepelte alapításának 750. évfordulóját. Kerecsendet egy 1337-es tizedjegyzék Keresnuch néven, majd 1484-ben a Bakocs-kódex Kelechen néven említi. Kápolnája kis plébániájával már 1332-ben megvolt. A puszta az 1271-ben V. István által kiadott megerősítő adománylevél szerint az egri püspöki birtokhoz tartozott. A falu 1556-ban teljesen elnéptelenedett. Lakosai a törökök elől nyugat felé menekültek. 1619-ben Kerecsend rövid időre Bethlen Gábor uralma alá került. Thököly Imre alatt 28 visszaköltözött jobbágy lakta, de az 1687. évi felszabadító harcok során a település újra elpusztult. A falu romjaira az egri püspökség a 18. század elején urasági majort és fácános kertet létesített. A helyi földesúr 1731-ben német jobbágyokat telepített be, majd később szlávok is kerültek a faluba. 1770-ben a jobbágy- és zsellércsaládok száma már 93 volt. A 18. sz. végén a Rajna környékéről és sváb földről ide telepített lakosság a 19. század végére elmagyarosodott, azonban népviseletük, melyet az 1940-es évekig hordtak, megmaradt.

1849 februárjában az északról jövő Görgey, a keletről jövő Klapka és a Szolnokról érkező Dembinszky seregei Kerecsenden és környékén gyülekeztek, hogy február 26-27-én megvívják Windischgratz seregével a kápolnai csatát. A szabadságharc bukása után a falu újból benépesült. 1855-ben lakóinak száma már 1698 fő. A századfordulón sokan kivándoroltak Amerikába. Az I. világháború kitörésekor a felnőtt férfiak nagy részét behívták katonának, ahol sokan odaveszetek. Az 1926. évi 26. tc. alapján végrehajtott földreform nyomán egyetlen zsellér sem jutott földhöz. Ez újabb kivándorlási hullámot indított el Amerikába. 1930-ban 1828 fő lakott 145 házban a településen. A II. világháború nagy emberáldozatot követelt a falutól. 1944-ben a visszavonuló német csapatok felrobbantották a község templomát is. A település II. világháború előtti történetét sokszínűen mutatja be Ercsényi Károly településkutató „Kerecsend története 1945-ig” című monográfiája (lásd: Letöltések menüpont)

 
Ma 2017. 12. 18, hétfő, Auguszta napja van.
Holnap Viola napja lesz.
Számláló
Látogatók
 
Top! Top!