Kerecsend - Roma integrációs Modellprogram
www.mamboteam.com
Kerecsend Advertisement
Kezdőlap arrow Helyi Projektek
2017. augusztus 18.
 
 
Roma integrációs Modellprogram Nyomtatás E-mail
2007. július 19.

SZAKMAI BESZÁMOLÓ

a roma integrációs program végrehajtásáról

IV. ütem, záró beszámoló

2006. május 26 - 2006. november 30.

I. A programból finanszírozott

(a szerződés 1. pontjában rögzített)

feladatok beszámolója

A Kerecsenden megvalósuló Roma Integrációs Program I-IV. ütemének tartalmát és pénzügyi támogatási igényét az alábbiak szerint hagyta jóvá a támogatási szerződés:

I. ütem

Lakhatási program

Összeg

Szociális program

Összeg

Programmenedzsment

Összeg

2db lakás vásárlás

10 000 000 Ft

Közhasznú foglalk.

469 588 Ft

projektvezető h.

277 200 Ft

9 db lakás felújítása

4 500 000 Ft

Média Klub

13 843 Ft

Gazdaságvezető

277 200 Ft

tervezés

250 000 Ft

Nyári napközi

320 000 Ft

szociális munkás 1.

445 950 Ft

Fő út járdafelújítás1.

2 997 770 Ft

telepen élők koordinátora

277 200 Ft

Műszaki ellenőr

100 000 Ft

összesen

17 747 770 Ft

803 431 Ft

1 377 550 Ft

II. ütem

2 db lakás felújítása

1 000 000 Ft

Közhasznú foglalk.

939 176 Ft

Közbeszerzési szakértő

200 000 Ft

Fő út járdafelújítás2.

3 138 230 Ft

Média Klub

13 843 Ft

projektvezető h.

277 200 Ft

Kátyúzás

561 330 Ft

Gazdaságvezető

277 200 Ft

Gáz-építés 1.

2 113 622 Ft

szociális munkás 1.

445 950 Ft

Közter. rendbetétele

585 000 Ft

telepen élők koordinátora

277 200 Ft

2 db lakás vásárlás

10 000 000 Ft

Műszaki ellenőr

100 000 Ft

összesen

17 398 182 Ft

953 019 Ft

1 577 550 Ft

III. ütem

Gáz gerincvezeték építés 2.

7 886 378 Ft

Közhasznú foglalkoztatás

704 382 Ft

Közbeszerzési szakértő

200 000 Ft

1 db lakás felújítása

500 000 Ft

Média klub

13 842 Ft

projektvezető h.

277 200 Ft

Falubusz vásárlás

6 000 000 Ft

gazdaságvezető

277 200 Ft

Közösségi helyiség kialakítás

2 800 648 Ft

szociális munkás 1.

445 950 Ft

telepen élők koordinátora

277 200 Ft

Műszaki ellenőr

100 000 Ft

szociális munkás 2.

445 950 Ft

összesen

8 386 378 Ft

9 518 872 Ft

2 023 500 Ft

IV. ütem

Petőfi út- és járdafelújítás

5 853 000 Ft

Közhasznú foglalkoztatás

704 384 Ft

projektvezető h.

277 200 Ft

Dankó út és járdafelújítás

5 199 670 Ft

Média klub

13 842 Ft

gazdaságvezető

277 200 Ft

Játszótér építés

2 400 000 Ft

Úszásoktatás

150 000 Ft

szociális munkás 1.

445 950 Ft

Közterületek rendbetétele

585 000 Ft

Közösségi helyiség kialakítás

199 352 Ft

telepen élők koordinátora

277 200 Ft

6 db lakás felújítása

3 000 000 Ft

Műszaki ellenőr

100 000 Ft

szociális munkás 2.

445 950 Ft

összesen

17 037 670 Ft

1 067 578 Ft

1 823 500 Ft

A táblázatban az eredeti ütemezést alapul véve sárgával jeleztük az I., zölddel a II., pirossal a III.és kékkel a IV. ütemben megvalósult feladatokat. A színnel nem jelölt feladatok elmaradtak. A megvalósulás a fenti táblázatban jelzett költségvetési tervtől több helyen eltér. Ennek indokairól a szöveges és a pénzügyi beszámolóban adunk tájékoztatást.

Az I. ütem befejezési dátuma az eredetileg tervezetthez képest mintegy másfél hónapos késést mutatott. Ennek oka az I. ütemre tervezett támogatási összeg folyósításának késedelme volt. A III. ütemű beszámoló tervezettnél korábbi, gyorsított elkészítésére a támogató kérésére került sor. Ugyanakkor 2006. június 19-én a támogatási szerződést az ICSSZEM és az Önkormányzat a befejezési határidőt érintően módosította. Ennek következtében a projekt befejezési határideje 2006. november 30-ra módosult. E változások miatt a IV. ütemről szóló beszámoló a korábbiaknál lényegesen hosszabb időszakot, csaknem egy fél évet ölel fel, és kiterjed egyben a program átfogó értékelésére is.

A jóváhagyott programelemek sorrendjében haladva az alábbiak szerint foglaljuk össze a Program eredményeit és tapasztalatait szembesítve azokat az eredeti célokkal és tervekkel.

I. Lakhatási program

1. Kétlépcsős lakáshoz jutási program

„A programelem célja:

Integrált lakókörnyezetbe történő mobilizáció

A programelem megvalósításának tervezett módja:

A falu integrált területén nem lakott lakóházak megvásárlása, felújítása, bérbeadása 3-5 évre 30 év alatti fiatal házasok számára oly módon, hogy a bérlők előtakarékosság (LTP) révén megteremtik a saját tulajdonú lakás felépítésének feltételeit. A saját tulajdonú ingatlanba tovább lépők helyére új családok kerülnek. A lakások tulajdonosa és bérbeadója az Önkormányzat. A program továbbélését az biztosítja, hogy a lakásokba a bérleti idő letelte után új bérlők költöznek hasonló feltételekkel.”[1]

Az ingatlanok megvásárlásának előkészítése még 2005 nyarán megkezdődött. A tájékozódás során kilenc ingatlant néztünk meg. A megvásárolandó házak kiválasztásában a CKÖ és a projektmenedzsment közös döntést hozott, amit a Képviselő-testület jóváhagyott. A döntés során figyelembe kellett vennünk többek között azt a körülményt is, hogy bizonyos kiszemelt lakások esetében a szomszédok a vásárlási szándék hallatán azonnal tiltakoztak az ellen, hogy szomszédságukba romákat „telepítsünk”. Mivel az integrációs programot nem kívántuk feszültségekkel terhelni, ezekben az esetekben az ingatlanok megvásárlásától elálltunk, s olyan házakat kerestünk, ahol vagy nincs magántulajdonos szomszéd, vagy ha van, nem ellenzi a tervet. A végül kiválasztott, a falu központjában lévő két ingatlan (Fő út 45. és 63.) megvásárlására 2005. október 20-án került sor. A három lakás kialakítására alkalmas két ház értékét növeli, hogy a Széchenyi utcára nyíló kertjükben egy-egy újabb építési telek alakítható ki. (Ez a későbbiekben, az ún. „második lépcsőben” a saját tulajdonú ház felépítésének helye is lehet azok számára, akik az „első lépcsőn” túljutottak.)

Az ingatlanok vételárát, összesen 14,7 millió Ft-ot az I. és II. ütemben kiegyenlítettük, az ingatlanok az Önkormányzat tulajdonába mentek át. A lakások birtokba vétele a vételár kifizetését követően megtörtént és a II. ütemben megkezdődött a lakások felújítása. Eredetileg külső vállalkozóval kötöttünk volna kivitelezési szerződést, ám kiderült, hogy a településen vannak olyan munkanélküli emberek, akik kellő szakképesítéssel és gyakorlattal rendelkeznek a munkák elvégzéséhez. Mivel az ő alkalmazásuk foglalkoztatási programunk megvalósítását is jól segíthette, egy - eredetileg ötfős - építő brigádot szerveztünk, amit egy helyi építési szakember irányításával állítottunk munkába. A brigád létszáma és összetétele a későbbiekben változott. Az átalakítási terveket szintén a műszaki szakember készítette a menedzsmenttel egyeztetett tartalommal. Mivel a kivitelezés a vártnál lassabban haladt, s a megbízott építésvezető szerződése lejárt, a munkák irányítása néhány hónap elteltével a projektvezetőre tevődött át.

A víz- és szennyvízvezeték építési, az elektromos szerelési, valamint a festési, mázolási munkákat az Önkormányzat saját karbantartó brigádjával végeztette el.

A lakások vásárlása és felújítása a tervezettnél többe került, mert az ingatlan árak a vártnál magasabbak voltak, s mert bizonyos nem várt munkák elvégzése is szükségessé vált (pl. szennyvíz-vezeték kiépítése, vízvezeték cseréje). Emiatt a tervezett négy lakás helyett három kialakítására került sor, ugyanakkor egy olyan épület is rendelkezésünkre áll, amelyet a későbbiekben vendégházként vagy csereüdültetési céllal lehet hasznosítható. Ennek az épületnek az átalakítási tervei is elkészültek, azonban a kivitelezésre már önkormányzati saját forrásból kell sort keríteni.

Az elkészült lakások főbb jellemzői:

Kerecsend, Fő út 45.

Az épület helyiségei: két szoba, konyha-étkező, fürdőszoba zuhanyozó fülkével, kamra, valamint fáskamra és melléképület, felújított kemence és borospince.

Kerecsend, Fő út 63/1.

Az épület helyiségei: két szoba, konyha-étkező, folyosó, fürdőszoba, a szobából nyíló fedett terasz, a közös udvaron garázs és fedett szín.

Kerecsend, Fő út 63/2.

Az épület helyiségei: két szoba, konyha-étkező, fürdőszoba, a közös udvaron garázs és fedett szín.

Mindhárom lakás csatlakozik az elektromos, víz-, gáz- és szennyvízhálózatra.

A három lakás teljes felújítási és átalakítási munkái 2006 novemberében befejeződtek.

A lakások bérletére vonatkozó pályázati felhívást november 14-én közé tettük. A benyújtott hat pályázat közül az Önkormányzat képviselő-testülete 2006. november 27-i ülésén kiválasztotta a támogatandókat. A három bérlővel a bérleti szerződés előkészítése folyamatban van, a bérlők várhatóan 2006 decemberében beköltözhetnek a lakásokba.

A programelemmel kapcsolatban összefoglalóan elmondható, hogy a kivitelezés ugyan lassabban haladt a kívánatosnál, valamint gondot okozott a közhasznú foglalkoztatás keretében alkalmazott szakmunkások gyakori cserélődése, a lakások mégis megfelelő minőségben készültek el, korszerű lakhatási körülményeket nyújtanak majd az ide költözőknek.

2. Lakókörnyezet rehabilitációja

A programelem célja:

A telepszerű területek infrastrukturális hátrányainak megszüntetése az alábbi a, - g, pontokban felsorolt intézkedések révén

a) „Életveszélyes házak felújításához segítségnyújtás: 18 olyan lakás van a telepszerű lakóterületeken, amelyek életveszélyesnek tekinthetők. Programunkban a pályázati támogatás felhasználásával a veszélyhelyzetet elhárítjuk.”[2]

A programrész előkészítését úgy kezdtük, hogy a menedzsment és a CKÖ által megbízott szakértők (a Képviselő-testület két megfelelő szakképzettségű tagja, valamint a Polgármesteri Hivatal építési előadója) az érintett településrészeken helyszíni szemlét tartottak, és kiválasztották azokat a házakat, melyek felújítását műszaki szempontból indokoltnak tartották. Javaslatukat fotódokumentációval kiegészítve terjesztették elő döntésre. A menedzsment és a CKÖ együttes ülésén megállapodtak a felújítandó első kilenc házban, és megállapodás született arról is, hogy a szakértők néhány esetben pontosítják szakvéleményüket, néhány házat – a CKÖ kérésére – alaposabban is megvizsgálnak. A menedzsment megbízást kapott arra, hogy a szakértők által javasolt ingatlanok tulajdoni lapjait szerezze be. A tulajdoni lapokból kiderült, hogy a kiválasztott ingatlanok döntő többsége jelentős mértékű jelzáloggal terhelt, többet a végrehajtás közeli veszélye fenyegetett. Erre tekintettel az életveszélyes házak felújításának tervét átértékeltük: elsőként ahhoz kívántunk segítséget nyújtani, hogy az életveszélyes házakat tehermentesítsük, s ezzel párhuzamosan kezdjük meg a tehermentes épületek felújítását.

A fent jelzett okok, továbbá az I. időszaki támogatás késedelme, majd a kedvezőtlen időjárás miatt csak a II. ütemben kezdhettük meg az életveszélyes házak felújításának műszaki munkálatait. A II. ütemben két ház felújítására került sor.

Az életveszélyes házak felújítási dömpingje a III. és IV. időszakban volt. Az eredetileg tervezett 18 lakás helyett 23 épületet vontunk be a felújítási, életveszély-elhárítási programba. Változott az eredetileg e célra fordítani tervezett összeg is. A költségvetésben lakásonként 500 ezer Ft-tal számoltunk, így összességében 9 millió Ft-ot irányoztunk elő erre a feladatra. A munkálatok tételes számbavétele után azonban kiderült, hogy vannak olyan feladatok, amelyek pusztán építőanyag biztosításával, néhány tízezer forintból megoldhatók, ugyanakkor vannak olyan valóban életveszélyes helyzetek, amelyek elhárításához szakértő vállalkozó és több százezer forintos költségvetés kell. Így a megvalósítás során volt olyan lakás, amelynek rendbetételéhez 21 ezer forint értékű anyag biztosításával és leszállításával járultunk hozzá, és volt olyan amelynek felújítási költsége meghaladta a 800 ezer forintot. Összességében mintegy 7 millió Ft-os összeget fordítottunk erre a célra. A munkák értékét növeli a saját közhasznú munkásaink által végzett kivitelezési munkák értéke, valamint a szállítási költségek, amiket az építőanyag kereskedéssel történt megállapodás eredményeként nem kellett megfizetni.

A támogatott családokkal minden esetben támogatási szerződést kötöttünk, melyben tételesen felsoroltuk az elvégezni tervezett munkát, meghatároztuk – ha volt ilyen – a külső kivitelezőt, és rögzítettük a munka értékét. A külső kivitelezőkkel vállalkozási szerződést kötöttünk, s a munkák befejeztével műszaki átadást tartottunk. A számlát a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv lezárása után lehetett benyújtani. A munkák megkezdése előtt és befejezését követően minden felújíttt házról fotódokumentációt készítettünk.

Külső kivitelezőként három vállalkozóval dolgoztattunk: Zele-Bau Kft. Kál, Buldózer-01. Építőipari és Szolgáltató Kft., Egerbakta, valamint a RÉGIÓ 99’ Építőipari Szolgáltató Kft., Bükkszentmárton. A kivitelezők munkájával egészében véve elégedettek voltunk, bár voltak kisebb műszaki hiányosságok is. A Buldózer 01 Kft. esetében a Dankó u. 42. és a József Attila u. 12. sz. alatti házak felújításával kapcsolatban vetődött fel hiányosság, amit azonban a cég szakemberei pótoltak. A kivitelezők árai igazodtak a környéken elfogadottakhoz.

Voltak olyan felújítások, amelyeket saját közhasznú munkásainkkal végeztettünk el, és voltak olyanok is, amelyeket maguk a támogatottak vagy családtagjaik végeztek el az általunk biztosított anyagok felhasználásával.

Az életveszélyes házak felújítása terén nem sikerült minden eltervezett feladatot elvégezni. Van olyan család, akinek mindenképpen meg kellett volna oldani a problémáját, mert valóban életveszélyes házban laknak, azonban olyan mértékű pénzbeli támogatást kellett volna ehhez nyújtani, amekkorát a program nem bírt volna el. (E család számára javasoltuk, hogy a kétlépcsős lakáshoz jutási programban nyújtsanak be pályázatot.) Van olyan család is – szintén nagyon megalapozott igénnyel – amellyel több mint egy éves előkészítő munka után jutottunk csak el oda, hogy a napokban kezdődhet meg az életveszély elhárítása.

Ugyanakkor sok olyan család van, akiknél indokolt lenne még hasonló felújítási munkák elvégzése – ezekre azonban már nem jutott pénz.

Nem sikerült megvalósítani e programrész kapcsán az általunk fontosnak vélt árnyékszék felújítási programot, mert erre a pályázati költségvetés nem nyújtott fedezetet, illetve nem szerepelt az ICSSZEM által támogatott célok között. A későbbiekben erre szeretnénk pótlólagos forrásokat teremteni, mert valóban súlyos gond megoldását tenné lehetővé a terv megvalósítása.

b) „Lakókörnyezet felújítása Járdák: Petőfi út (meglévő betonjárda aszfaltozása: 460 m2; új járdaépítése: 106 m2), Dankó utca (meglévő járda aszfaltozása: 282 m2; új járda építése: 282 m2, Fő út ( új járda építés: 600 m2)

Útfelújítások: Petőfi u. (építendő út: 750 m2), Dankó u. (új út:270 m2; meglévő aszfaltozása:978 m2), Kátyúzás: Váci, József, Móricz, Pataki, Petőfi (232 m2). Az útfelújítási program megvalósításához igényelhető 58 % támogatás az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökségnél a szilárd burkolatú önkormányzati utak felújítására előirányzott központosított támogatásból.”

A Fő úti járdafelújítás műszakilag már az I. ütemben befejeződött, azonban a pénzügyi teljesítést – a pályázat támogatási ütemezésére tekintettel – két ütemre bontottuk. A II. ütemű számla (végszámla) kifizetésére a II. ütemben sor került, ezzel a beruházást pénzügyileg is a II. ütemben zártuk. A Dankó és ehhez kapcsolódóan a Pacsirta utca, valamint a Petőfi utca út- és járdaépítési munkáit a gázhálózat-építés befejezése utánra kellett ütemeznünk. Mivel a gázvezeték-építés a tervezetthez képest jelentősen csúszott, az út- és járdaépítés és –felújítás szintén később valósult meg a tervezettnél.

A kivitelezővel, a több pályázó közül kiválasztott HEDO Kft-vel a szerződést még a tavasz folyamán megkötöttük. A munkálatokat október közepére befejezték. A műszaki átadás-átvételre november elején került sor. A számla kiegyenlítésére a program pénzügyi zárásáig sor kerül.

Az út- és járdaépítési feladatokra tervezett mintegy 11 millió forintos ICSSZEM forrás kiegészítéseként pályázatot nyújtottunk be a NORDA-hoz önkormányzati tulajdonú utak felújításának támogatása iránt. E célra a Dankó út új útburkolatának elkészítéséhez 2,4 millió Ft-ot nyertünk el és 1,7 millió Ft. saját forrást biztosítottunk.

A tervezett kátyúzási feladatokra nem jutott pénz a program költségvetéséből, mert erre a legalacsonyabb árajánlat (HEDO) sem biztosított lehetőséget.

Összességében: az út- és járdaépítési, illetve felújítási feladatokat elvégeztük. Ennek következtében jelentősen javultak a gépjármű és gyalogos közlekedés feltételei az érintett településrészeken, az utcák rendezettebbé váltak. A kivitelezés minősége megfelelő.

c) „Gáz gerincvezeték kiépítése az érintett telepszerű területeken - A gáz gerincvezeték a falu integrált területein 1993-ban kiépült. Azóta több alkalommal felmerült az igény, hogy a gerinc épüljön meg a romák által lakott telepszerű településrészeken is. Ennek akadálya az volt, hogy az ott lakók nem tudták megfizetni az érdekeltségi hozzájárulás tetemes költségét. A vezeték kiépítése oly módon került a programba, hogy a csatlakozási lehetőséget megteremtjük, de az egyes lakások hálózatra kötését – amennyiben arra igényt tartanak, és lehetőségeik megengedik, - az ott lakók maguk oldják meg. A tervezést, engedélyezést és kivitelezést a TIGÁZ Rt. – a velük történt egyeztetés alapján – elvégzi.” [3]

A gázhálózat kiépítésének terve a CKÖ és a települési önkormányzat között kompromisszum következtében került be a programba. A CKÖ ugyanis csak azzal a feltétellel adta támogatását az integrációs programhoz, amennyiben kiépül a gázhálózat is a telepszerű területeken.

A II. ütemben tervezett gázvezeték-építés tervei még 2005 nyarán elkészültek. A TIGÁZ a kivitelezésre vonatkozó szerződéstervezetet megküldte az Önkormányzatnak. Azután hosszas bürokratikus eljárás vette kezdetét, melyből a program szempontjából két kedvezőtlen következmény származott: a kivitelezési költségek jelentősen (mintegy 3,5 millió Ft-tal) meghaladták a program tervezésekor számításba vett összeget, másrészt a megvalósítás jelentős késedelmet szenvedett.

E negatív következményeket annak ellenére nem sikerült elhárítanunk, hogy a programrész gyorsítása érdekében a terveket az Önkormányzat már 2005 nyarán elkészíttette, s az engedélyezési eljárást is mi indítottuk el.

A gázszolgáltató cég rendkívül lassan és bürokratikusan vett részt a beruházást előkészítő folyamatban. Nem lehetett tudni, hogy ki a kompetens tárgyalópartner a cég részéről. A tárgyalásokat az egri kirendeltség vezetővel folytattuk, a beruházási osztály azonban Hajdúszoboszlón van, a számlázást Szolnokon intézik. Így fordulhatott elő az, hogy miután mi aláírtuk a TIGÁZ-zal kötendő szerződést, s megküldtük azt a TIGÁZ vezetőinek aláírásra, a Dankó utcára vonatkozó fizetési kötelezettségünknek azonnal eleget kellett tennünk, mert e nélkül az engedélyeztetés elindításához nem járultak volna hozzá. Ugyanakkor a szerződés TIGÁZ részéről történő aláírása, illetve az általunk megfizetett összeg számlázása csak hetekkel az általunk történt aláírás, illetve fizetés után történt meg. Ez a lassúság és körülményesség nagyon megnehezítette a projekt további feladatainak ütemezését, hiszen az út- és járdaépítésre, illetve a közterületek rendbetételére, valamint a kutak áthelyezésére csak a gázhálózat kiépítését követően kerülhetett sor.

A gázvezeték-építéssel kapcsolatos hosszas előkészítő munka után 2006. május 8-án került sor a munkaterület átadására a TIGÁZ által kiválasztott kivitelezők számára. A kivitelezés a nyár végén fejeződött be. A munkák eredményeként 110 család számára vált lehetővé a gázszolgáltatás igénybe vétele. Többen már igényelték is a szolgáltatást.

A gázvezeték-építéssel kapcsolatos pénzügyi kötelezettségeinket maradéktalanul teljesítettük, mind a négy településrész csatlakozási díját megfizettük a TIGÁZ-nak.

e)d) „Közkutak rendbetétele: A Vízművel szembeni számlák kiegyenlítetlensége miatt nagy a közkutat használó családok száma. A közkutak környezete elhanyagolt, a vízelfolyás nincs biztosítva, emiatt nyáron pang a víz a kutak környékén, a Dankó és Pacsirta u. sarkán lévő kút áthelyezése szükséges, mert akadályozza a forgalmat, és jelenlegi helyén balesetveszélyes. A program megvalósításában a Heves Megyei Vízmű Rt. Egri Üzeme segítő közreműködést vállalt, amit a konzorciumi megállapodásban aláírásával is megerősített. Ennek alapján a Vízmű az érintett kutak környékét rendezi, a vízelfolyást biztosítja, a Dankó és Pacsirta utca sarkán lévő kutat áthelyezi. A munkálatok költségét saját költségvetéséből fedezi.”[4]

A Vízmű a vállalt feladatot a Konzorciumi megállapodásban foglaltaknak megfelelően a gázhálózat-építést követően, a járdaépítéshez kapcsolódóan maradéktalanul elvégezte. A munkák költségeit teljes egészében magára vállalta.

f)e) „Közterek rendbetétele, park kialakítása (Dankó és Pacsirta u. sarkán): Fásítást, virágosítást hajtunk végre, padokat, szeméttárolókat telepítünk. A parkok védelmét a roma programgondnok és a roma utcafelelősök segítségével biztosítjuk. A parkok telepítési, gondozási feladataiban a helyi iskola pedagógusai és a tanulók tevékeny szerepet kívánnak vállalni.”[5]

Megtörtént a megvásárolt utcabútorok (padok, szemétgyűjtúk, hirdetőtáblák) elhelyezése a falu központi részein. A központi buszmegálló, a játszótér, az Iskola, a Községháza és a temető előtti közterület parkosítását, virágosítását elvégeztük. Ebben a közterületi közhasznú brigád jelentős szerepet töltött be. A telepszerű területeken tervezett parkosítás a gázhálózat- és útépítési munkák elhúzódása miatt elmaradt. E feladatot 2007 tavaszára ütemeztük át.

g)f) „Játszótér a Pataki utcában: A romák által lakott településrészeken a legtöbb a kisgyermek, ugyanakkor nincs olyan biztonságos, játékra alkalmas terület, ahová a szülők elvihetnék őket.”

A játszótér 2006. április 30-ra elkészült. Ünnepélyes átadására a gyermeknap alkalmából került sor. A megvalósítás helyszíne szemben a tervezettel – a telepszerű területeken élők kifejezett kérésére – a falu központi részén lévő tér a Gárdonyi utca sarkán. A program költségvetéséből e célra 2,4 millió Ft-ot fordítottunk. Az ICSSZEM játszótér pályázatán további 1 millió Ft-ot nyertünk. (E pályázati támogatással határidőben elszámoltunk.) Az Önkormányzat jelentős saját forrást fordított a játszótér megvalósítására. A kivitelezésben részt vett a roma programban foglalkoztatott kőműves és közhasznú brigád is, valamint az Önkormányzat saját karbantartó brigádja. A játszótéren esztétikus és biztonságos fajátékokat helyeztünk el ütéscsillapító gumiburkolattal, valamint padokat és öntött vas ivókutat állítottunk fel. A játszóteret esztétikus, ugyanakkor az eszközök védelmét biztosító kerítéssel vettük körül. A játszótér naponta reggel nyolctól este nyolcig van nyitva. A nyitva tartásról és a terület tisztántartásáról közhasznú munkás közreműködésével gondoskodunk.

h)g) Árkok, átereszek, hidak kitakarítása: (Petőfi u. 566 fm; Dankó u. 270 fm; 8 db 60-as csőáteresz; új árok létesítése a Dankó utcában: 85 fm)

Az árkok tisztítását a közhasznú munkások alkalmazásával folyamatosan végeztük mind 2005, mind pedig 2006 nyarán. Az átereszek és hidak tisztítását nem tudtuk a terveknek megfelelően elvégezni, mert e munkákhoz nem rendelkezünk megfelelő felkészültséggel. (E programrész megvalósítására a települési önkormányzat által tervezett csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítése kapcsán kerülhet sor.)

A lakhatási programelemek megvalósításának összefoglalóan az alábbi eredményei voltak:

  • 110 családhoz jutott el a gázszolgáltatás;
  • a Dankó és a Petőfi utcában, valamint az újsoron új burkolatot kapott a járda;
  • új járda épült a Pacsirta utcában és a Petőfi utca végén;
  • felújítottuk a Dankó utca teljes útburkolatát és a Petőfi utca végének útfelülete is megújult, illetve részben új útszakasz épült;
  • 23 családnak nyújtottunk segítséget életveszélyes házuk felújításához;
  • 3 bérlakást alakítottunk ki,
  • felépítettünk egy szép és biztonságos játszóteret.

A megvalósult beruházások átformálták az érintett településrészek arculatát, javították az életkörülményeket, szebbé tették a környezet, jelentősen növelték az ingatlanok értékét. A program eredményeként a telepszerű lakókörnyezetben élő családok mindazon infrastrukturális feltételhez hozzájutottak, amelyekkel a falu integrált területein lakók rendelkeznek.

II. szociális program

1. Közhasznú foglalkoztatás

A szociális integrációt segítő intézkedéseink között első helyen a közhasznú foglalkoztatás megszervezése állt. Ennek fontosságát az indokolta, hogy Kerecsend foglalkoztatási szempontból a hátrányos helyzetű települések közé tartozik, ahol a munkanélküliség az országos átlagot messze meghaladja. A foglalkoztatási programot az Önkormányzat a Heves Megyei Munkaügyi Központ segítségével oldotta meg. A foglalkoztatási költségeket 10 %-ban a Minisztériumtól elnyert pályázati támogatásból, 90 %-ban pedig a Munkaügyi Központ támogatásából fedeztük. (Részletezve a pénzügyi beszámoló táblázatában)

A program első ütemében a foglalkoztatás keretein belül sor került 2005. július 1-től egy fő programgondnok, augusztus 1-től négy közhasznú brigád (44 fő), valamint szeptember 1-től - az oktatási intézményekben- két fő roma udvaros, egy-egy fő roma dajka és pedellus alkalmazására.

A programrészek sikeres megvalósítása érdekében alkalmaztuk a programgondnokot, aki figyelemmel kísérte a létrehozott vagyon állagmegóvását, a felújítási és karbantartási munkálatokat. Feladatait a Cigány Kisebbségi Önkormányzat által javasolt roma utcafelelősökkel, a programban közhasznúként foglalkoztatott emberekkel, valamint a menedzsmenttel szoros együttműködésben látta el.

A négy közhasznú brigád tevékenysége az illegális szemétlerakó telepek felszámolására, a Laskó patak partjának és medrének tisztítására, közterületek karbantartására és erdősítési munkálatokra terjedt ki.

Az illegális szemétlerakókat felszámoló brigádunk a község területén és határában lévő kézi erővel megszüntethető szemétlerakókat felszámolta, a falut védő övárkokat több kilométer hosszúságban megtisztította. Munkájuk során nemcsak alapvető higiéniai, környezetvédelmi feladatot láttak el, de az adott környéken élők közérzetének javulásán kívül az egész település képe is szebbé vált. A brigád feladatát sokszor nehéz körülmények között látta el, de a helyi közösségből érkező pozitív visszajelzések hatására munkájuk három hónapon át kitartó és következetes volt.

A „Laskó brigád” tizenegy közhasznú munkása tevékenységét négy hónapon át végezte. Elsődleges feladatuk volt a Laskó patak két partjának és magának a patak medernek a kitakarítása a falu központi részén. Ez a munka igen kemény fizikai kihívást jelentett.

Öt hektár önkormányzati tulajdonú területen kezdte meg feladatát az a tizenegy fős közhasznú brigád, mely a tervek szerint a program keretében tizenkét hónapig látott volna el fásítási, erdősítési munkálatokat. Az előkészítési folyamatban szerepelt bozótirtás, kaszálás, talajegyengetés mintegy három-, négyhektárnyi területen. A szántási munkákat 2005 őszén még el tudták végezni, de a faültetésre a csapadékos időjárás, illetve ennek következtében a belvizesedés miatt nem kerülhetett sor. A brigád feladatkörét emiatt módosítani kellett: ők gondoskodtak a tél folyamán a hó-eltakarításról a belterületen, és február 1-től a Fő úti lakások felújítási munkálataiban segédmunkásként működtek közre, tovább ők végezték a temetőben az elgazosodott területen a bozótirtást is.

Az erdőtelepítés terve még 2005 őszén elkészült, az Önkormányzatot, mint erdőgazdálkodót bejegyezték. Az erdőtelepítési támogatásra benyújtott pályázatunkat az MVH kedvezően bírálta el, mintegy 7 millió forintos utófinanszírozott támogatást nyertünk el. Mintegy 700 e Ft. értékben szereztünk be facsemetéket 2005 őszén, azonban elültetésükre a kijelölt erdőterületen az említett időjárási okok miatt nem kerülhetett sor. A csemetéket a Polgármesteri Hivatal kertjében helyeztük el, és gondoztuk. Elültetésükre a szükséges talaj előkészítő munkák után várhatóan még idén sor kerülhet. A munkákra újabb 11 fős közhasznú brigádot alkalmazunk három hónap időtartamban.

A négy brigád közül talán a leglátványosabb és leghálásabb feladatot a közterület karbantartó brigád látta el 2005 nyarán. Ők tizenegyen munkájukat három hónapon keresztül végezték a falu teljes belterületén, gondozva a parkokat, közterületeket, közintézmények környékét, a lakosság nagy megelégedésére. Feladatukat nagy kitartással, kedvvel, szeretettel végezték hatalmas erőt merítve az elért eredményekből. Ők helyzetükből adódóan (nem látványos helyen dolgozó társaik helyett is) bizonyították, hogy akarnak és tudnak is jól dolgozni. A 2006-ban hasonló céllal szervezett brigád már nem dolgozott hasonlóan jó hatásfokkal, de így is jelentős feladatokat láttak el.

Az óvodai és iskolai udvaros, valamint az iskolai pedellus és az iskolai dajka hiánypótló feladatokat láttak el 12 hónapon át. A roma dajkát munkaviszony melletti dajkaképzésre iskoláztuk be, ehhez a Munkaügyi Központtól képzési támogatást igényeltünk, és vállaltuk a dajka programot követő továbbfoglalkoztatását is. A dajka a tanfolyamot jeles eredménnyel elvégezte, s azóta már az Óvoda kinevezett dolgozója, jelenleg középiskolai tanulmányait folytatja ugyancsak önkormányzati segítséggel. Az Iskolában biztosítottunk két korábban közhasznú munkásként dolgozó asszony számára kinevezett takarítói állást.

A foglalkoztatási programot 2005. december – 2006. május között jól egészítette ki a Foglakoztatási és Munkaügyi Minisztérium által külön pályázat keretében támogatott közmunkaprogram, amely 11 fő számára teremtett munkalehetőséget.

Az Önkormányzat e mellett jelentős számban foglalkoztatott közcélú munkásokat is.

A foglalkoztatási programrész eredménye, hogy szinte minden kerecsendi munkanélküli család számára hosszabb-rövidebb időre jövedelemszerzési lehetőséget biztosított, sok fiatal most létesített először munkaviszonyt, sok ellátatlan személy jutott a munka leteltét követően valamilyen típusú rendszeres szociális ellátáshoz, és néhányan tartós munkaviszonyt is létesítettek a programnak köszönhetően.

A foglalkoztatási program azonban – mint az a pályázat benyújtásakor is nyilvánvaló volt -nem tudta átfogón és hosszú távon megoldani a munkanélküliségből adódó problémákat.

2. Média Klub, Ifjúsági Klub

A Média Klub – bár részt vállalt a Kerecsendi Újság több számának megjelentetésében és a Falutévé különböző műsoraiban – nem az eredeti elképzeléseknek megfelelően működött, tevékenységébe nem sikerült új szereplőket bevonni.

A szociális munkások megszerveztek egy ifjúsági klubot, de ez foglalkoztatásuk megszűnését követően megszűnt.

E programrész kapcsán kell megemlíteni, hogy a Közösségi Ház tetőterében tervezett klubhelyiségek kialakítására forrás hiányában nem kerülhetett sor.

3. Nyári napközi

A nyári napközit 2005. június 27 - július 1., valamint augusztus 1 – 26. között szerveztük meg. A foglalkozások hétfőtől péntekig, reggel 8 órától délután 2 óráig tartottak, és mindennap ingyenes meleg ebéddel zárultak, melyet az Önkormányzat ugyancsak pályázati támogatásból biztosított. A programban naponta változó létszámban 25-30 gyerek vett részt. Összességében elmondható, hogy mintegy 120 gyerek hasznos szabadidős tevékenysége valósult meg ez idő alatt.

Az egy hetes kézműves tábor kapcsán a gyerekek megismerkedtek a gyöngyfűzéssel, a csuhéból, szalmából, bőrből, agyagból készült tárgyak elkészítésével. A foglalkozások helyszíne a Hagyományok Háza volt, ahol a program zárásaként a résztvevők a kemencében sült kalács ízével is megismerkedtek.

A Mandala csoport tagjai termésképek, cserépfigura, zseníliadrót figura készítésével, üvegfestéssel, origamival, gipszöntéssel, só – liszt gyurmázással, játékos ügyességi vetélkedőkkel töltötték idejüket. A Tigris csapat grafiti falkészítéssel, szalvétatechnikával, ajándékkészítéssel, gitározással, daltanulással, sportvetélkedőkkel tette színessé a hetet. A Tekergő csapat nagy hangsúlyt fektetett a kirándulásra, túrázásra, melynek során egy poroszlói túrán vettek részt, ahol megismerkedtek a Tisza tó növény és állatvilágával. Budapestre történő látogatásuk kapcsán a Fővárosi Állatkertben „kézzel fogható” közelségbe kerültek gyerekeinkhez az állatok. Megismerkedtek a Berekerdő fokozottan védett természeti értékeivel, kerékpártúrát szerveztek a közeli hőforráshoz. A Tudorok fő célkitűzése a pótvizsgára való felkészülés volt, ezért délelőtti elfoglaltságuk döntő részét tanulással töltötték. A csoport azon tagjai, akiknek nem kellett készülni, gondoskodott a mindennapi finom tízórai elkészítéséről. A jól végzett munka után mindenki közös programban kapcsolódhatott ki (számítógépes játékok, közösségi játékok). A felkészülés eredményes volt, mert minden tanuló sikeresen teljesítette a vizsga követelményeket.

A nyári napközi zárónapja a programban résztvevő gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt emlékezetes marad. Megismerkedtünk a csoportok munkáival (kiállítás), élményeivel, közösségnek szánt műsorával. Közösen daloltunk, játszottunk, majd közös ebéddel zártuk a napot és a programot.

A nyári napközi 2005-ös sikerére építve 2006-ben is megszerveztük a gyerekek számára ezt a szünidei programot. A július 31-augusztus 30. között működött hat csoport létszáma az első héten 22 fő, a második héten 48 fő, a harmadik héten 104 fő, a negyedik héten 75 fő, az ötödik héten pedig 42 fő volt. A kézműves foglalkozások, kirándulások, úszásoktatás és osztályozó vizsgára felkészítés mellett idén is külön pályázati támogatás igénybe vételével gondoskodtunk a gyermekek ingyenes étkezéséről.

Idén a csoportvezető tanárok tiszteletdíj nélkül, a lehető legminimálisabb dologi költséggel szervezték meg a napközit. A rendkívüli siker azt kívánja meg, hogy e feladatot a következő években is tervezni kell, és lehetőleg pályázati támogatások révén meg kell teremteni a szükséges anyagi hátteret is.

4. Falubusz vásárlása

A falubusz megvásárlására a IV. ütemben került sor. A Nissan típusú jármű vételára meghaladta a tervezett összeget, de a hasonló kategóriájú mikrobuszok között ennek volt a legkedvezőbb az ára. A buszt már a nyári napközi programjain is használtuk (kirándulás, úszásoktatás), de igénybe vettük már idősek orvosi kezelésre szállítására, gyermekek szakértői vizsgálatra utaztatására, közösségi kirándulásra és szakmai tapasztalatcserére is. A jármű üzemeltetését az Önkormányzat saját forrásból biztosítja.

III. Projektmenedzsment, együttműködés, tájékoztatás

A projektmenedzsment tagjaival elsősorban megbízási jogviszonyt létesítettünk, de pl. a szociális munkásokkal munkaszerződést is kötöttünk. A menedzsment tagjai a nagyobb arányú közhasznú foglalkoztatás időszakában heti rendszerességgel találkoztak, s közösen értékelték az elmúlt időszakot és határozták meg a következő hét teendőit. Mindvégig fontos feladatunknak tartottuk, hogy a programról rendszeresen, pontosan, időben tájékoztassuk a község lakóit, amit leginkább a Falutévé képújságán keresztül tettünk meg. Fontosnak tartottuk azt is, hogy a kistérségben és megyei szinten is beszámoljunk programunk alakulásáról. A Képviselő-testület a projektvezető előterjesztésében a Falutévében közvetített nyilvános ülésein minden alkalommal megtárgyalta a projekt végrehajtásának állását, az eltelt időszak tapasztalatait, és értékelte a programot, illetve annak eredményeit.

A Heves Megyei Hírlapban rendszeresen beszámolunk a projekt aktuális híreiről. A Lungo Drom és a Módszertani Hírek című folyóiratokban beszámoltunk a projektről. Az Egri Városi Tévében több alkalommal riportok, beszélgetések formájában megjelent a Program. A Füzesabonyi Városi Televízió értékelő riportokat készített a Projektről. A TV2 és az M2 is több alkalommal adott tájékoztatást a megvalósítás eredményeiről. A Petőfi Rádióban hosszabb értékelő beszélgetésre is sor került a projekt kapcsán.

Mindvégig jó kapcsolatban álltunk a konzorciumi tagokkal, illetve együttműködő partnereinkkel. Hivatalos konzorciumi ülést 2005. december 6-án tartottunk, amikor értékeltük az I. ütem feladatainak végrehajtását. 2006. november 14-én záró konzorciumi ülésre került sor, melyen a projektvezető és a mentor értékelte az elért eredményeket, illetve összegezték a projekt tapasztalatait.

A Cigány Kisebbségi Önkormányzat a projektvezető előterjesztésében rendszeresen tájékoztatást kapott a program helyzetéről, alakulásáról. A projekt végrehajtása során felmerülő kérdésekre, problémákra konszenzuson alapuló megállapodások születtek. A konzorcium többi tagja (Magyarí Károly Általános Iskola és Zeneiskola, Kerecsendi Napközi – Otthonos Óvoda, Kerecsendi Faluvédő Egyesület és a Kerecsendi Fiatalok Továbbtanulásáért Közalapítvány) a program megvalósításában az egyes területek feladatainak megoldásában lehetőségeihez képest maximálisan részt vállaltak. Kiemelkedően jó volt a viszony a Munkaügyi Központtal, akikkel rugalmas együttműködést sikerült kialakítani. Heti rendszerességű volt a Vízügyi Igazgatósággal, az Erdészettel és az Erdőfelügyelőséggel is a kapcsolatunk.

Mentorunk, Somorjai Ildikó hasznosan segítette munkánkat, közös beszélgetéseink során sok jó ötletet, a program során jelentkező problémákra vonatkozó megoldási javaslatot kaptunk tőle. Nagy segítséget nyújtott abban is, hogy a Projekt tovább fejlődhetett és mára már a ROA projekt megvalósításának stádiumában vagyunk.

A Projekt megvalósításának menetét - írásos anyagokkal, mozgóképpel, fotókkal – folyamatosan dokumentáltuk. Az anyagot digitálisan is feldolgoztuk. A digitális anyagot egy példányban beszámolónkhoz mellékelten megküldjük.

Kerecsend, 2006. december 14.

Kiss Sándor

projektvezető

II. Egyéb, a program időtartama alatt a településen zajló, nem a programból finanszírozott, de a törvényben előírt, vagy más forrásokból megvalósított és a telepeken élőket érintő intézkedések, tevékenységek.

a, Pályázatot nyújtottunk be a Heves Megyei Területfejlesztési Tanácshoz a területi kiegyenlítő keretből való támogatás iránt. A pályázat pozitív elbírálást kapott. Ennek következtében az ún. új iskola és a tornaterem felújítására 8.213 ezer Ft. támogatást nyertünk el. A program megvalósítása 4.921 ezer forint saját forrást igényel. A támogatást 2005-2007. között három év alatt használhatjuk fel. Az I. ütemben, idén, de már a negyedik negyedévben az új iskola és a tornaterem külső festésére, az új iskolában részeleges nyílászáró cserére, akadálymentesítésre, csatornacserére és a kazánház tetőszigetelésére kerülhet, illetve kerülhetett sor. A II. ütemben, 2006-ban a tornaterem aljzatának felújítását és sportpadlóval burkolását valósítottuk meg. A II. ütemmel a program befejeződik, a pénzügyi teljesítés azonban a TEKI ütemezés miatt 2007-ig elhúzódik. A kivitelezést végző cég több kerecsendi roma munkanélkülit alkalmazott alkalmi munkában az építkezés során. Néhányukkal, akik szakmával rendelkeztek, és egyébként a közhasznú brigádok valamelyikében dolgoztak, munkaviszonyt is létesítettek.

b, Megvalósult PHARE támogatással az E-tanulást támogató pedagógiai környezet a Kerecsendi Iskolában elnevezésű projekt keretében a „központi iskola” épületegyüttese felújításának II. üteme 76 millió Ft-os költségvetéssel. A munkaterület átadására augusztus 3-án került sor. Az építési munkák 2005. december 20-án fejeződtek be.

Az információtechnológiai fejlesztés megvalósítására 2006 tavaszán került sor. A projekt 2006 augusztus 2-án zárult.

E projekthez kapcsolódott az, hogy az Önkormányzat megpályázta a „Beruházás a XXI. századi iskolába” kedvezményes kamatozású hitelprogramban elnyerhető támogatást. A pályázatot lnyertük.

c, A József Attila utca végén öt családi házhoz vezettük el az ivóvizet és a szennyvíz csatornát, valamint megteremtettük az elektromos hálózatra csatlakozás lehetőségét. Ez eredetileg nem szerepelt a projektben, de a Program indítása után építkező roma családok igényei alapján szükségessé vált. A fejlesztéshez szükséges forrásokat az Önkormányzat és a családok közösen biztosították.

d, A Koncepció szerint az Óvoda rekonstrukciójára és bővítésére kiemelt figyelmet kellett fordítani 2006-2008 között. Az építési engedélyes terv elkészítését a Képviselő-testület felhatalmazása alapján még az első félévben megrendeltük az Atlantterv Mérnöki Irodától. A tervdokumentáció elkészült, az engedélyezés folyamatban van. A Norvég Finanszírozási mechanizmus keretében a III. negyedév végén pályázatot nyújtottunk be a bővítési és felújítási munkák elvégzésére. A tervezői költségvetés alapján a korszerűsítés és bővítés költsége 997,113 € mely összeg a vissza nem igényelhető áfá-t is tartalmazza. A Képviselő-testület a pályázati támogatás elnyerése esetén a fejlesztés megvalósításához szükséges 10 %-os önerőt, 99,712 €-t 2007. és 2008. évi költségvetésében biztosítja. Az igényelt pályázati támogatás összege: 897,401 €.

e, A központi iskola épülete előtti emlékparkot – a Koncepció szerint - valódi parkosított területté alakította. Az ehhez szükséges forrást a 2006. évi TEKI keretből elnyertük, a munkálatokat elvégeztettük. A pályázat által támogatott szerződés szerinti beruházási összeg: bttó 6.000.000 Ft. A tényleges megvalósítási költség bttó 6.842.060 Ft. volt. Az elnyert támogatás 4.000.000 Ft. A program pénzügyi megvalósítását, azaz a pályázati támogatás igénybe vételét a Területfejlesztési Tanács 2006-2008. között három év alatt engedélyezte.

f, Az Iskola HEFOP pályázat keretében 18 millió Ft-os támogatást nyert el a kompetencialapú oktatás feltételeinek megteremtésére.

g, Az iskola salakos sportpálya felújítására és a belső terület rendbetételére 1,5 millió Ft-os támogatást nyert el az Önkormányzat. A kivitelezési költségekhez ugyanilyen összeggel járult hozzá. A munkálatok szeptember elején befejeződtek

Kerecsend, 2006. december 14.

Kiss Sándor

projektvezető



[1] Idézet a jóváhagyott szakmai programból

[2] Idézet a jóváhagyott szakmai programból

[3] Idézet a jóváhagyott szakmai programból

[4] Idézet a jóváhagyott szakmai programból

[5] Idézet a jóváhagyott szakmai programból

 
Ma 2017. 8. 18, péntek, Ilona napja van.
Holnap Huba napja lesz.
Számláló
Látogatók
 
Top! Top!